Sümegi Ödön
Sümegi Ödön | |
Született | Sümegi Ödön János Kálmán 1882. július 7. Arad |
Elhunyt | 1945. április 26. (62 évesen) Budapest |
Szülei | Sümegi Kálmán |
Foglalkozása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sümegi Ödön témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sümegi Ödön (Arad, 1882. július 7. – Budapest, 1945. április 26.)[1] aradi magyar színész, rendező, színésznevelő szakember, színpadi író.
Életútja, munkássága
[szerkesztés]Sümegi Kálmán újságíró, irodalomtörténész, az Első Magyar Biztosító Társaság vezértitkára[2] és Horváth Izabella fiaként született. A Kegyes-tanítórendek Vezetése Alatt Álló Szegedi Városi Főgimnáziumban érettségizett, majd Rákosi Szidi színiiskolájában végzett 1900-ban. Próbaéneklés után Porzsolt Kálmán a budapesti Népszínházhoz szerződtette.
Állomásai: 1903–1904-ben Komjáthy Jánosnál Kassán, 1904–1905-ben Somogyi Károlynál Nagyváradon, 1905–10-ben Makó Lajosnál és Almássy Endrénél Szegeden, 1910–11-ben Palágyi Lajosnál Miskolcon, 1911–12-ben Heves Bélánál Szatmáron, 1913–16-ban Almássy Endrénél Szegeden, 1916–24-ben Janovics Jenőnél Kolozsvárott. 1924–26-ban magyar színigazgató volt Erdélyben. Játszott még Parlagi társulatával Nagykárolyban, Szilágysomlyón, Szamosújváron, Désen, Zsibón, Nagyenyeden, Petrozsényben, Lupényban, Déván, Orsován, Szászrégenben, Dicsőszentmártonban, Medgyesen, majd Tordán lépett fel. 1928-ban távozott Erdélyből, ekkor mint színész a szegedi színház tagja lett.
Ő írta a Délibáb című opera szövegkönyvét és egy színpadi játékot, Mindnyájunknak el kell menni címmel.
Halálát tüdőgümőkór okozta. Felesége Giesztl Róza volt.
Szerepei
[szerkesztés]- Rip van Winkle
- Henri marquis (Robert Planquette: Cornevillei harangok)
- Casanova
- Beppo (Huszka Jenő: Aranyvirág)
- Daniló (Lehár Ferenc: A víg özvegy)
- Lehár Ferenc: Luxemburg grófja
- Nagyherceg (Jacobi Viktor: Sybill)
- Tom Migles (Jacobi Viktor: Leányvásár)
- Schober báró (Berté Henrik: Három a kislány)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 918/1945. folyószáma alatt.
- ↑ Zalai Közlöny, 1899. szeptember 9.
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. ISBN 978-973-26-0961-3
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 148. o.
További információk
[szerkesztés]- Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. Bp., Teleki László Alapítvány, 1999.
- Kötő József: Közhasznú esmeretek tára. Színjátszó személyek Erdélyben (1919-1940). Kolozsvár, Polis, 2009.
- (szerk.) Németh Antal: Színészeti lexikon I–II. Színjátszás, színpadművészet, rendezés, film, tánc, varieté, színészies népszokások, Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930
- Enyedi Sándor: Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. Bp.–Kolozsvár, Balassi–Polis, 2005.